Filep Márk vagyok a blog fenntartója. Rólam elég annyi, hogy egy illatszer-boltban "dolgozom" Sopronban az Előkapu u. 2-4 szám alatt. A többi majd szépen kiderül rólam.
Azt hiszem - bár ezt a blogot direkt neki nyitottam - most visszaveszem egy időre Marcus barátomtól a blog írását. Ha valaki ismer tudja, hogy jól bírom a kritikát, de azt nem szeretem, ha a hátam mögött kibeszélnek. Tudom, hogy verseim nem jók, de mentségemre szeretném felhozni, hogy őszintén írtam. Nem vagyok egy Vergilius, nem is leszek... A szerelem meg jön és megy... Kicsit (vagy épp kurvára) megvisel, széttöri (közeli barátaimnak inkább így fogalmaznék: szétbassza) az ember szívét, de ez van. Együtt kell élni vele, az élet körhintája sosem áll meg, még ha a céllövölde mellett csábító a vattacukor-árus, akkor sem.
LIFE SUX! Nade sebaj! Lesz ez még így se! És hogy ne legyek teljesen negatív, én Filep Márk ünnepélyesen bejelentem, hogy beletemetkezek a rajzolásba inkább. Ráadásul megyek fotószakkörre is, és e fórumon is közzéteszem majd fotóimat. Bárcsak ott tartanék már! Néha az az érzésem, hogy nem erre a világra való vagyok én... Irigylem Marcus Iulianus Filepus barátomat, mert ő olyan korban (is) élt, ami - talán - nekem is való lett volna. De nekem itt kell élnem, és - ha már úgyis élnem kell -éljek vidáman, nem igaz?!
Sohasem fogom tudni megköszönni azoknak az embereknek, barátoknak a támogatását, segítségét, akik az én érzékeny lelkemet egyensúlyban tartják, néha még - ne adj'Isten - oda is figyelnek rám. Meg se próbálom megköszönni! Inkább majd tettekkel, mint írott malaszttal...
Egyébként nem vagyok ám én egy fennkölt, földtől elrugaszkodott személyiség. Valamiféle "művészlélek" (igaz, Szatya?!). Neeeem. Akik ismernek tudják, hogy sokoldalú személyiség vagyok... Na nem annyira, mint Elkúrtuk Ferenc, mert ő tényleg mindenhez ért, sőt! Nem is! Ő mindenhez JOBBAN ért! Szóval engem megindít egy őszi lehulló falevél, de tudok ordenáré káromkodássorozatban "suttogni" részegen a barátaimmal egy kocsmában is. Végletes vagyok? Mostanában rajzolok. IWIW-re is kiraktam a rajzaimat, de kettőt itt is elhelyezek. Ha teccik, tessék kommentelni! Ha nem, akkor is. Örülök a pozitív kritikának, de elvárom, hogy bíráljanak is! A dícsérettől semmi nem lesz jobb. A megalapozott elmarasztalások viszont felépítenek engem is újra és újra.
Megint nem tudok aludni, persze születésem óta nem alszom, semmi új nincs ebben.
Eszembe jutott egy lány, aki gyönyörű, kedves és nem tudom a nevét sem. Olyan elképzelhetetlenül mély barna szemei vannak, amilyeneket én még sohasem láttam. Kár volt belenéznie a szemembe. Apró fénysugárként beragyogta a múlt pénteki napomat, mert majdnem halálra untam magam a boltunkban. Erre betoppant ő, és innentől csak arra emlékszem, hogy beszéltem és a szemébe néztem. Ez utólag hiba volt, mert ezt a szempárt egyhamar nem fogom tudni elfelejteni. Emellett még kedves és olyan aranyos volt... Úgy viselkedett velem, mintha ismernénk egymást valahonnan. Igyekeztem összekapni magam, de biztos, hogy csak egy széttört szívű kócoshajú hülyegyereket látott bennem. Sokat nem tévedett. De jó lett volna a nevét megkérdezni, csak lehet, hogy elkérte volna a vásárlók könyvét, zaklatás címén! :D Talán visszajön valamit venni, vagy csak úgy, "hogy ne unatkozzak". ;) Igaz, mogyorószemű-lány?!
Nem is kell nekem aludni azért, hogy álmodjak...Ezexerint ez anélkül is megy nekem.
Aludnom kéne "apicsábamááá"! Holnap fél8-kor kelhetek fel...
Marcus, aki kétségkívül izgibb személyiség, mint én most kicsit pihen, mert a legutóbbi partizánakciója miatt büntiben van. De azért majd ír még (hisz mégiscsak az "övé" ez a blog). Most kicsit én jövök. Remélem senki sem bánja!
SZÉP NAPOKAT MINDENKINEK!
(a rajzok az én rajzaim)
