Mindenkinek Ave, aki hiányolta szerény személyemet, és múltba révedéseim sorát olvasgatta szabad, vagy kevésbé szabad idejében. Marcus tullius Cicero is megirigyelné az előző körmondatomat. :) Ehelyett megpróbálok pár mondatban szabadkozni, miért is hagytam el az utóbbi időben weblogom írását:
Első és legfontosabb változás legutóbbi írásom óta, hogy Márk barátom szíve hölgye visszatért! És efölött érzett szerfelett hatalmas örömünkbe annyira belefeledkeztünk, hogy eszünkbe sem jutott (se neki, se nekem), hogy blogunk is van.
Második, hogy mindennapjaimat makettozással töltöm. Megpróbálom emlékezetből újraalkotni kicsinyítve szeretett városom (legújabb telephelyem), Sopron birodalmi időkből származó fórumát. Hiányos emlékezetem felfrissítésében csak a helyi ún. régészek, archeologus-ok munkájára támaszkodhatok. Scarbantia fontos municipiuma volt Pannonia provinciának, innen vezetett a birodalom egyik legfejlettebb nagyvárosába Carnuntumba is az út. Vindobona pedig Marcus Aurelius császár egyik legkedveltebb tartózkodási helye volt, amikor épp nem a germán betörések miatt háborúzott ott. Oda is innen, Scarbantia-ból vezet az út. A lényeg: most ez köti le időm nagy részét, ezért mostanában sajnos kevéssé lesz időm írni, de megkérem Márk barátomat, h addig is egy-két versével, vagy gondolataival szórakoztassa az esetleg blogunkra tévedő kedves bajtársat!
Öt nappal Március idusa előtt - a nevezetes nap, melyen Gaius Iulius Caesart meggyilkolták - új hazámban Magyarországon is híres. Egyfajta forradalom volt itt mintegy 160 éve, ab urbem condita 2601-ben. A magyarok ezt ünneplik majd. Én pedig egy régi államférfi emlékezetét megőrzendő, faragok egy oltárkövet Venus Genetrix istennő tiszteletére. Büszke magyar barátaimnak pedig azt üzenem, hogy az ő hazájuk hatalmasabb, mint a Római Birodalom volt egykor, mert míg a császárok csak közel 500 évig uralkodtak, addig Magyarország már legalább 1000 éve a történelem része. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
